A haj �letciklusa

A haj �letciklusa, amely alapvet�en a hajhagym�k m�k�d�s�t�l f�gg, h�rom egym�st�l j�l elk�l�n�thet� f�zisb�l �ll. Ez a ciklikus folyamat mutatja be a hajsz�lak folyamatos �jratermel�d�s�t norm�lis �lettani k�r�lm�nyek k�z�tt. Hajunk 15-30 �ves kor k�z�tt n�vekszik a legnagyobb m�rt�kben, azonban 35-40 �ves kor k�z�tt a hajhagym�k sz�ma 20%-kal cs�kken. �gy a ritk�bb haj az �reged�s el�rehaladt�val norm�lisnak tekinthet�. A hajsz�lak a b�rben elhelyezked� sz�rt�sz�kb�l (sz�muk sz�let�skor kb. 5 milli�) fejl�dnek, n�nek ki. Egy-egy hajsz�l �tlagosan 4–5 �vig �l. 1, N�veked�si vagy Anag�n f�zis Ez a peri�dus a leghosszabb a hajsz�lak �let�ben (2- 6 �v), ekkor k�pz�dik �s n�vekedik a hajsz�l. A papilla m�trixsejtjei gyorsan oszt�dnak. Az �j sejtek folyamatosan tolj�k feljebb a r�gebbieket, amelyek elszarusodnak, �s er�teljes hajsz�lk�nt mutatkoznak meg a felsz�nen. A hajsz�laknak kb. 85%-a van anag�n f�zisban, naponta �tlagosan 0,35 mm-t n�nek. 2, �tmeneti vagy Katag�n f�zis Az �tmeneti szakaszban hajunk 1%-a van, ez az id�szak csak n�h�ny napig �ll fenn. Ekkor a sejtoszt�d�s le�ll, a hajn�veked�s megsz�nik. A hajsz�l �let�ben mintegy 1-3 h�tig tart� nyugalmi id�szak kezd�dik. A hajhagyma lev�lik a hajszem�lcsr�l, nem kap t�bb t�panyagot. A hajsz�l el kezd felfel� mozogni a hajt�sz�ben, majd a hajhagyma fokozatosan a felsz�nre ker�l, ahol elsorvad. A hajt�sz� kism�rt�kben �sszezsugorodik. Ez az id�szak kb. 2-3 h�t alatt v�get �r, a hajsz�lak 2-3%-a van �ltal�ban ebben a szakaszban. A haj megkezdi az �talakul�s folyamat�t. 3, Nyugalmi vagy Telog�n f�zis Az utols� szakasz �tlagosan 3 h�napig tart. A papilla sz�netelteti m�k�d�s�t. A hajsz�l ekkor m�g a t�sz�ben van, de m�r nem n�, k�s�bb az �j hajsz�l n�veked�se k�vetkezt�ben kihullik. A hajhagyma elszarusodik, �letfunkci�ja megsz�nik. A hajsz�laknak kb. 15 %-a v�rakozik ebben az �llapotban, arra, hogy egy �j k�r induljon. �gy hajmennyis�gt�l f�gg�en napi 50-80 hajsz�l kihull�sa m�g term�szetesnek mondhat�. Ekkor a hajszem�lcs �jra aktiviz�l�dik, a gyors sejtoszt�d�s �ltal el kezd n�ni egy �j hajsz�l, mely v�gleg t�voz�sra k�nyszer�ti a r�git. A nyugalmi f�zis v�g�n teh�t a haj kihullik, �s teret ad egy �jabb n�veked�si f�zisnak. Tavasszal �s �sszel a fokozottabb hajhull�s term�szetes jelens�g, ekkor �tmenetileg n�vekszik az elvesztett hajmennyis�g, ezt figyelembe kell venni a hajhull�s ok�nak defini�l�sakor. A fenti ciklus genetikai �s hormon�lis szab�lyoz�s alatt �ll, nem mindenkin�l egyforma. Az �let�nk sor�n is v�ltozik a ciklus, ez�rt id�nk�nt er�sebben, m�skor pedig kev�sb� hullik a hajunk. Egy sz�rt�sz�b�l �let�nk folyam�n kb. 25 �j hajsz�l n� ki, �s naponta legfeljebb f�l mm-rel lesz hosszabb. Mivel a n�veked�si f�zisban lev� hajsz�l �vente mintegy 15 cm-t n�, a f�rfiak v�g�s n�lk�l 40–50, a n�k 70–80 cm-es hajat is n�veszthetnek. Enn�l hosszabb viszont nem val�sz�n�, hiszen egy ekkora hajsz�l r�videsen kihullik, �s a k�vetkez� megint el�lr�l kezdi a centim�tereket. A fejb�r�n l�v� hajsz�lak sz�ma a hajsz�nt�l is f�gg. A sz�k�k kb. 140 000 v�konyabb, a v�r�sek csak 85 000, de viszonylag vastag hajsz�lat, m�g a s�t�tebbek mintegy 60 000 vastag hajsz�lat sz�molhatnak meg a fej�k�n.